Magyar szerkezettár
🪄 
ó/ellátja
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ el ⊕ lát ⊕ ja[Prs.Def.3Sg]




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]




    el
    
      
      
    
    
I.
      
        hsz
      
      
1.
        a szóban forgó helytől távolodva, ill. onnan egy távolabbi helyre.
        elvitte, el egészen amoda.
      

      
2.
        
          (msz-szerűen)
        
        
          <távozásra, ill. eltávolításra való erélyes felszólításként.>
        
        el innen!; el vele!
      

      
3.
        
          
 ▸
el van
        
      

    

    
II.
      
        ik
      
      
1.
        vhonnan távolodva, ill. távolodást előidézve.
        elutazik, ellök.
        
 | 
          a kiindulási ponttól egy távolabbi pontig jut(tat)va.
          elér, ellát, elküld [vmeddig].
        
        
 | 
          vhonnan vhova haladva, valaki, valami mellett elhaladva.
          elsuhan [előtte].
        
        
 | 
          
            <jelentéstömörítő igékben.>
          
          elkívánkozik, elijeszt.
        
      

      
2.
        valaminek az irányát, helyzetét, állapotát, tulajdonviszonyát megváltoztatva.
        elfordul, elkér, elad.
      

      
3.
        szét, ketté.
        elreped.
      

      
4.
        vhonnan szétterjedve, valamit egyre inkább betöltve.
        elborít, elhíresztel.
      

      
5.
        úgy távolodva vhova, ill. távolítva valakit, valamit, hogy ott már nem látható, nem érzékelhető.
        elsüllyed, eltitkol.
      

      
6.
        úgy, hogy valami teljesen elfogy v. elhasználódik.
        elissza [a vagyonát], elforr [a víz].
      

      
7.
        
          <mozzanatos cselekvés, történés megnevezésében, ill. a kezdő mozzanat kif-ére.>
        
        eldördül, elindul.
        
 | 
          
            <ugyanez visszaható névm-os kapcsolatokban.>
          
          elneveti magát.
        
      

      
8.
        
          <a cselekvés, történés fokozódásának v. kiteljesedésének kif-ére.>
        
        elszegényedik.
      

      
9.
        
          <a cselekvés, történés befejeződésének, lezárulásának kif-ére.>
        
        elolvas, elvirágzik.
      

      
10.
        gyak. pejor
        
          <a cselekvés, történés túlzott mértékének kif-ére.>
        
        elhízik.
      

      
11.
        pejor
        
          <rossz eredménnyel végzett cselekvés megnevezésére.>
        
        elnevel, elír.
      

      
12.
        
          <tartós, folyamatos, ill. elaprózott cselekvés, történés megnevezésében.>
        
        elborozgat, eléldegél.
        
 | 
          
            <annak kif-ére, hogy valaki, valami képes vmely (hosszabb) cselekvésre.>
          
          elálldogál; elgagyog [németül].
        
      

      
13.
        
          <a mondott cselekvés ellenkezőjének kif-ére.>
        
        elhasonul.
      

      
14.
        
          <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.>
        
        el-elbóbiskol.
      

    

    
[←elé
]

  





ja[Prs.Def.3Sg]
____________________
elintézi
→ elintéz ⊕ i[Prs.Def.3Sg]




i[Prs.Def.3Sg]
____________________
baját
→ baj ⊕ birtokos személyjel ⊕ -t







    birtokos személyjel
    
      cxn
    
    a birtokos személyét és számát jelző jel;
  





    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________



    a
    
 →
 az
  



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024